Tudom, hogy ezzel a témával eléggé le vagyok maradva, hiszen a klasszikus értelemben vett viking metál már leáldozóban van, illetve népszerűbb, mint valaha a tömegek szerint, csak az "igazi" harcosok szerint veszett el a műfaj. Na, ja, ha abból indulunk ki, hogy a népszerűség nem tesz, nem tehet jót egy zenei irányzatnak. Nehéz döntenem. Miért?
Például, mert abban az esetben, ha azt vesszük, hogy a népszerűség sok szarabb zenekart generál, akkor igaz. Így könnyen és gyorsan csökken a színvonal, ami oda vezethet, hogy az "igazi" zenét alkotók szép lassan elvesztik a hitüket és elfordulnak.
Van azért a jelenségnek jó oldala is. Így az olyan csapatok, akik úttörő szerepet töltöttek be a stílus kialakulásánál, megkapját - jó esetben - a nekik járó tiszteletet és megbecsülést. Ennek meg az a következménye, hogy - elvileg - egyre jobb és izgalmasabb lemezek születnek.
bla-bla
Egy szó mint száz nagy veszély fenyegeti ezt a "viking metál" irányzatot, a nagy népszerűség miatt, ugyanakkor a végén említett okból kifolyólag VAN REMÉNY! Legalábbis egy darabig lesznek olyanok, akik miatt van remény...
A norvégok alap zenekara ebben a szegmensben az Enslaved. Az 1991 óta működő csapat nagy hatással volt, van és minden bizonnyal lesz erre a közegre. Hiszen nem csak elindítói voltak a mozgalom ezen ágának, hanem egyben megújítói, hiszen ők voltak azok, akik nem féltek a Monumension lemezen pszichedelikus irányba lépni és volt vér a pucájukban egyenesen "pinkfloydszerű" dalokkal is ámulatba ejteni engem és másokat.
A bergeni - vagy inkább haugesundi - csapat ezzel olyat mutatott, amihez még csak kevesen nőttek fel. Nagyon emlékszem, hogy mikor én megismerkedtem velük - ez az Eld lemezzel történt - még simán le lehetett black metálozni őket. Persze joggal. Mára azonban csak a hozzá nem értők hihetik, hogy ez black metál.
Olyan "messze" jutottak, hogy mára kétszeres norvég Grammy díjasok, ami nem kis dolog még norvégiában sem, ahol azért ez a zene eléggé meghatározó.
Klippjeikben - mint ahogy a zenéjükben - a természet nagyon fontos szerepet játszik. Szinte elképzelhetetlen, hogy gyárromok között készüljön egy Enslaved klip. Meg persze ott északon én sem tudnék a táj szépségeitől elvonatkoztatni...
Path to vanir
Mindez túl szép lenne, ha nem mondanám ki, hogy a zenekar sokszor esik a "tömegtermelés" csapdájába, aminek következtében van unalmas és önismétlő lemez, de szerencsére ezek a ritkábbak. A fenti klip pont egy olyan lemez szülötte, ami - nekem legalábbis - az egyik legnagyobb kedvencem még ma is, holott manapság nem hallgatok ilyesmit...
Akkor itt a legvégén legyen egy olyan videó is, ami egy "kevésbé sikerült" - viszont nagyon sikeres - lemezen van rajta. Az album címe "Isa" és 2004-ben jelent meg.
A címadó dalt látjátok/halljátok.
Isa
Utolsó kommentek