Sorozatunk eddigi tagjai mind különleges zenekarok voltak, mégis a Rage against the machine volt a legizgalmasabb mindközül. Manapság egy ennyire újító zenekar semmire sem vinné, nemhogy milliós lemezeladásokig és ki tudja miféle szenzációs dolgokig. Ráadásul ők képesek voltak a csúcson abba hagyni, ami sok más zenekarnak is az előnyére válhatott volna.

Nagyjából egy évvel a megalakulásuk után jelent meg a zenekar nevét viselő lemez, amelynek köszönhatően és persze a Killing in the name címú gigaslágernek, megtörtént az áttörés, amelynek következtében még a kissé fejletlen Magyarországon is mindenki kívülről tolta, hogy "kibaszott tócsa", meg, hogy "fuck you I won't do what you tell me!!!!!!!", meg ilyenek. Asszem egy ilyen elmaradott környezetben ez nem kis teljesítmény, persze itt akkoriban csak igen kevesek értették a szövegeket, ami jobb, hogy így volt...

Rage against the machine - Killing in the name

Természetesen nem marad el a hivatalos videó sem, csak az egy kevésbé nagy slágerre készült, ime:

Rage against the machine - Freedom

Érdekes módon ez a zenekar egyszerűen a közelébe sem ért az első lemez sikerének és a második Evil empire után már nem sok babér termett nekik. Persze az igazi die hard fan-ok kitartottak és megvallom én is szerettem a többi lemezüket, mégsem tudtak már igazán levenni a lábamról. A második is jó volt a maga módján, csak nem lett átütő.

RATM - Bulls On Parade

RATM - People of The Sun

Végül még kijött a harmadik lemez, ami nekem nagy kedvencem, de szerintem kereskedelmileg nem lett akkora húzás. A  zseniális volt, tele igazi csemegével, de a legtöbb rajongó addigra vagy drogos diszkós, vagy drogos, vagy Nirvanásdrogisdiszkós vagy csak simány érdektelen lett. Sajnálom, mert az első lemz után ez a legjobb.

RATM - Guerilla radio

Ráadásul ennek a számnak még a klippje is kiváló, nem a szokásos koncertes, összevágós. Persze nem mintha azzal bármi baj lett volna...
Aztán kijött az eddigi utolsó lemez, amely már csak feldolgozásokat tartalmazott. A Renegades nem egy jó lemez, bár vannak jobb pillanatai. Ez után én is úgy gondoltam, hogy nem baj, ha feloszlanak, így csak a szép emlékek maradnak.

RATM - Renegades of Funk

Sajnos a politikai üzenetük néhol kicsit sánta, ebből következően nem mindenben értettünk velük egyet, néha túl sok volt a buta maszlag, mégis az erő és a fanatizmus eléggé meggyőző volt. Ma ismét léteznek és koncerteznek. Remélem egyszer ide is eljutnak és megnézheti őket a mi generációnk, a rédzses generáció...